Június elején indította útjára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR) ismertető portált, a kormányzati honlap tematikus aloldalaként. A portál látogatói megismerkedhetnek a kvótaértékesítés gyakorlatával, olvashatnak az aktuális fejleményekről, a legfrissebb hírekről, pályázati lehetőségekről.
A Forsense Piackutató és Stratégiai Tanácsadó Intézet valamint az energiainfo.hu internetes szakportál közös felmérése szerint már a lakosság több mint 80 százaléka foglalkozik energiahatékonysági beruházás gondolatával, igaz, még sokan egyáltalán nem vagy csak keveset költenének rá. A megkérdezettek egyötöde legfeljebb tízezer forintot, ugyancsak egyötöde legfeljebb 100 ezer forintot szánna ilyen beruházásra. Legalább 500 ezer forintot 15 százalék, akár egymilliót pedig további öt százalék költene erre a célra. A megkérdezettek mintegy fele a fűtési rendszert korszerűsítené, és a gázkazánt cserélné ki. Új nyílászárókkal 31 százalék növelné az energiahatékonyságot. A világítás korszerűsítését 22 százalék tartja szükségesnek, míg a melegvíz-ellátás javítását 13 százalék jelölte meg célként.
228 nyertes pályázatról született döntés a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) panel kettes alprogramjában, ezzel az elmúlt időszakban összesen közel 250 pályázat számára, mintegy 13,2 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg a bíráló bizottság. Ebből 23 ezer lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg – mondta el Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár Budapesten.
A jövő évtől hatályos, de még el nem fogadott új energetikai rendeletből nyilvánosságra került, hogy három lépcsőben csökkennek majd az U-értékek. Várhatóan 25-30-40 százalékkal szigorodnak a hőátbocsátási tényezők (U-értékek) és 30 százalékkal a hőveszteség-tényező. A szabályozás értelmében az épületszerkezetek egészére vonatkozó fajlagos hőveszteségi tényező 28-30 százalékkal szigorodik, azaz a jelenlegi 70-72%-a lesz érvényes jövő évre. A többi adat egyelőre nem ismert, de májusra várható a rendelet elfogadása.
A nyáron két pályázat kerül kiírásra az Új Széchenyi Terven belül. A korábbi kvótabevételekből még rendelkezésre álló 4,5 milliárd Ft egyik felét az 1992 előtt épült családi házak korszerűsítésre szeretnék fordítani, amely során 50-60%-os energia- megtakarítás lesz a cél. Az összeg másik felét pedig új építésű család házak energiahatékony módon történő megépítésére, amelynél bónuszokkal ösztönöznék a megújuló energiaforrások használatát. A kkv-k is kísérjék figyelemmel az ÚSZT kiírásait az épületenergetikai programokra, hiszen az önkormányzatok mellett ők is pályázhatnak!
Májusban lezárulhat a széleskörű szakmai-, társadalmi- és közigazgatási egyeztetés a 2030-ig szóló nemzeti energiastratégia fejlesztési minisztérium által elkészített dokumentumtervezetéről és várhatóan júniusban születhet országgyűlési határozat a 2050-re is kitekintő dokumentumról. A stratégia a legfőbb célokat a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésében, az atomenergia szerepének fokozásában, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztésében, az új energetikai intézményrendszer kialakításában, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozásában határozza meg.
A források hatékony és eredményes felhasználása érdekében a jelenlegi nehézkesen vagy egyáltalán nem működő több száz támogatási konstrukció és pályázati kiírás helyett, kevesebb, azonban könnyebben értelmezhető, egyszerűbb, ám a célokat jobban szolgáló pályázat megjelenése várható az Új Széchenyi Terv keretén belül.
December 15-ig elkészül hazánk hosszú távú, 2030-ig szóló energiastratégiája, melynek tervezett fő pillérei az ellátásbiztonság, a versenyképesség, a fenntarthatóság és a gazdaságélénkítés. A megújuló és az alternatív energia arányának növelése lehetőséget ad a munkahelyteremtésre, a hazai zöldipar kialakítására, és új utat nyit a kutatás-fejlesztés, az innováció számára. A társadalmi tudatformálás és a zöldgazdaság hátterének megteremtése érdekében létrehozzák a zöldgazdaság informatikai adatbázisát, az energetikai szaktanácsadói országos hálózatot és erősítik az energetikai szakképzést.
Az „Év háza 2010" elismerést egy alacsony energiafelhasználású családi ház nyerte el Budakeszin. A 29 négyzetméteres lakóház többek között bontott anyagokból épült, szigetelése 30 centiméter vastag újságpapírból készült, saját szennyvíztisztítóval és megújuló energiát hasznosító berendezésekkel rendelkezik. Az épületet – környezetbarát megoldásként – pellettel fűtik. A győztes ház az egyszerűség, természetesség, tisztaság és gazdaságosság mellett hűen tükrözi a gyökeres tervezői szemléletváltást is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium energiaügyi és otthonteremtési államtitkára, Bencsik János közölte, hogy új nemzeti otthonteremtési program készül, melynek célkitűzése az energiamegtakarítás, munkahelyteremtés, az energiafüggőség csökkentése, továbbá a lakóházak és közösségi ingatlanok (pl. egészségügyi épületek) energetikai fejlesztése, felújítása. Legfontosabb feladat a 2011. január 15-én induló Új Széchenyi Terv 2014-ig érvényes tételeinek kidolgozása. A Terv hét kitörési pontot határoz meg, amelyben az energiafelhasználás szempontjából fontos témakörök (zöldgazdaság, otthonteremtés) szerepelnek. A program keretén belül – mintegy 100 pályázat révén – 1.000 milliárd forint pályázati forrás nyílik meg.